1. kör összefoglalása

Ben Fine- Ellen Leopold: Mi a fogyasztói társadalom?Replika, 51-52.

A szöveg alap összefoglalása, majd a 3 kérdés kibontása.


Fine és Leopold szövege egy alapozó szöveg,ami a fogyasztói társadalom
fogalomkörét járja körül.
A kör első felében a szöveg felépítését taglaltuk,nevezetesen,hogy mit
is akar ez a szöveg. Definiálnia fogalmakat? Adni egy választ, ami
maga az igazság? Nos,nem igazán. A szöveget úgy jellemeztük, mint "egy
hatodik érzék,közönséges bünözők" műfajú szöveget. Ez a két film is
olyan volt,hogy a néző gondol valamire, majd a vége az egész addigi
film cselekményére adott pofonként jelenik meg. Nem az történik, mint
amire számítunk. Magyarán-wittgensteini fogalommagyarázat alapján -
nem lehet minden egyes fogalanmat definiálni,a szó jelentése a
használatából derül ki. Az egész szöveg erre épít. A szerzők végig
veszik a fogalom definiálására tett kísérleteket,majd amikor azt
várnánk,hogy ők maguk is adjanak egy választ,nem adnak. A szerzők
tehát nem definiálják a fogyasztói társadalmat,noha a címből erre
következtetnénk.

1. kérdés:
Időben mikor beszélünk fogyasztói társadalomról?

A szerzőpáros szerint lehetetlen pontosan meghatároni. A körön is
erről vitáztunk, és mi magunk is arra a konszenzusra jutottunk,hogy
nem lehet meghatátorni. A szövegben sokan, sokféle időpontot jelöletek
meg, a XIII.sz-tól kezdve, a XIX.századig.(Pl.Ipari forradalom,a
kapitalizmus felemelkedése stb.pl. Suard, Thirks, McKendrick)Ezek a
szerzők a fogyasztói táradalom kialakulását a tömegtermelés
következményeként írták le. Fine-Leoplod szerint azonban ez a folyamat
nem így jön létre. A tömegtermelésből nem következik a
tömegfogyasztás. A tömegfogyasztás kialakulásának megértéséhez
tanulmányozni kell a reklám, a marketing, a kereskedelem fejlődését
is. Előforulhat,hogy a tömegfogyasztás, precízebben a
tömegszükségletek, igények kialakulása szükséges feltétele annak,hogy
legyen tömegtermelés.

2.kérdés
Fogalmilag hol határ, mi az,ami nem fogyasztói társadalom?

A szerzőpáros Marcuse-hoz nyúl vissza, akit le is szólnak rendesen
(megj.: van igazságuk benne), aki szerint: a fogyasztói társadalom
mindaz, ami nem a hamis vágyak kielégítésén, a pszichológiai
manipulációra építve létrejövő fogyasztás, mindazon fogyasztás típusok
összessége, ami az életben maradáshoz kell. Nos, ez az, amit Fine-
Leopold megkritizál, ezt így nem lehet meghatározni, és külön
választani. A hamis és igaz szükségeletek elmélete megkérdőjeleződött,
a hetvenes években elkezdődött a nők, mint a fogyasztás
nagyasszonyainak elemzése,a háztartások, tárgyak vizsgálata. Majd jött
a posztmodern irányzat, ami szintén választ kívánt adni, de Fine-
Leopold szerint -megkritizálják a posztmodern egyik teoretikusát,
Jamesont- aki semmi mást nem tesz, csak zavarosan egymás mellé teszi a
fogalmakat, de nem derül ki, hogy mit is akar a fogyasztói
társdalommal, mint fogalommal.

3.kérdés
Mit kell vizsgálni akkor?

A szerzőpáros szerint a fogyasztás elemzésének nem szabad elutasítania
fogyasztói társadalommal, forradalommal vagy kultúrával társított
vonások alapvető befolyását. Nem szabad elhanyagolni a fogyasztásra
ható trendeket. A tényezők hatásait egymáshoz viszonyítva kell
tanulmányozni, számítva arra, hogy egyes termékek és termékcsoportok
esetén más eredményre vezetnek. Más szóval az ellátási rendszer
alrendszereit külön kell elemezni: élelmiszerrendszer,
energiarendszer, divatrendszer. A rendszereket külön kell elemezni,
nem beszélhetünk egységes fogyasztási rendszerről.
Ezzel nem értettünk egyet, mivel minden rendszer összefügg egymással.

Első kör anyaga

Itt letöltheted,olvashatod,szeretheted.

http://www.replika.hu/archivum/51/9

Tematika-2008/2009

Kemény Vagyim
Bevezetés a fogyasztáskutatásba: társadalom, kultúra, identitás

Az elmúlt húsz-harminc év fogyasztói identitásokat újfajta elméleti keretben elemző kutatásait, írásait elemezzük. Ennek során a szociológia hagyományos témáinak, a társadalomszerkezet és a rétegződésvizsgálat újfajta értelmezéseit is számba vesszük. A kör célja nemcsak az, hogy a fogyasztás morális diskurzusoktól túltelített fogalomtárát megtisztítsuk, hanem a szociológiai szemléletmódot igyekszünk hasznosítani hétköznapi és húsbavágó problémák újra-, illetve átgondolására is. Az elméleti megközelítéseken túl természetesen a mai Magyarország fogyasztásszociológiai vizsgálatába is bepillantunk.

1.Miért érdekes ez az egész?
Ben Fine–Ellen Leopold (2006) Mi a fogyasztói társadalom? In: Replika 51-52. 207-219.

2.Mi a fogyasztói társadalom? I: Történeti közelítések
Campbell, Colin (1996) A 18. századi angol fogyasztói forradalom okai In: Replika 21-22. 99-115.
Zentai Violetta (1996) A fogyasztás kultúrája és a történelem. In: Replika 21-22. 139-159.

Mi a fogyasztói társadalom? II: Társadalmi nézőpont

3. Társadalmi csoportok, rétegek és a fogyasztás I. (Osztály- és rétegmodellek, Bourdieu)

4. Társadalmi csoportok, rétegek és a fogyasztás II. (Miliőkutatás, Schulze)
Schulze, Gerhard (1998) Az NSZK kulturális átalakulása In: A kultúra szociológiája, Osiris-Láthatatlan Kollégium, 186-204.

5. Társadalmi csoportok, rétegek és a fogyasztás III. (Szintéziskísérletek)

6.Mi a fogyasztói társadalom? III: Kulturális nézőpont
Slater, D. (2005): A fogyasztói kultúra körvonalai. Replika
Daniel Miller (2006) A fogyasztás mítoszai In: Replika 51-52. 239-256.

7. A fogyasztói identitás
Kovács Gábor (2000): Önimádó fogyasztó vagy posztmodern törzstag?
In: Café Bábel SZIGET 129-136.

8. Test, szexualitás, fogyasztás
Featherstone, M. (1997) A test a fogyasztói kultúrában. In Mike Featherstone, M. H.,Bryan S. Turner (Ed.) A test. Társadalmi fejlődés, kulturális teória. Budapest, Jószöveg Könyvek.

9. Divat és identitás
Joanne Finkelstein (2007) Sikkelmélet In: Café Bábel MÁNIA 33-40.

10. Fogyasztás és család: hétköznapi és ünnepi gyakorlatok
Nissenbaum, Stephen (2005): Szeretetben fogant ajándék In: Café Bábel SZÍV 81-89.

11. A fogyasztás helyszínei
Lizabeth Cohen (1997) A városközponttól a bevásárlóközpontig In: Café Bábel PÉNZ 35-48.

12. Fogyasztás Magyarországon a Kádár-korszakban...
Hammer Ferenc-Dessewffy Tibor (1997) A fogyasztás kísértete In: Replika 26. 31-46.

13. ...és a rendszerváltás után
Csite András – Kovách Imre – Kristóf Luca (2006) Fogyasztói csoportok az ezredforduló Magyarországán In: Társadalmi metszetek, Napvilág Kiadó, 253-284.

14. Összefoglaló
Simányi Léna (2006) Bevezetés a fogyasztói társadalom elméletébe In: Replika 51-52. 165-195.