Ben Fine- Ellen Leopold: Mi a fogyasztói társadalom?Replika, 51-52.
A szöveg alap összefoglalása, majd a 3 kérdés kibontása.
Fine és Leopold szövege egy alapozó szöveg,ami a fogyasztói társadalom
fogalomkörét járja körül.
A kör első felében a szöveg felépítését taglaltuk,nevezetesen,hogy mit
is akar ez a szöveg. Definiálnia fogalmakat? Adni egy választ, ami
maga az igazság? Nos,nem igazán. A szöveget úgy jellemeztük, mint "egy
hatodik érzék,közönséges bünözők" műfajú szöveget. Ez a két film is
olyan volt,hogy a néző gondol valamire, majd a vége az egész addigi
film cselekményére adott pofonként jelenik meg. Nem az történik, mint
amire számítunk. Magyarán-wittgensteini fogalommagyarázat alapján -
nem lehet minden egyes fogalanmat definiálni,a szó jelentése a
használatából derül ki. Az egész szöveg erre épít. A szerzők végig
veszik a fogalom definiálására tett kísérleteket,majd amikor azt
várnánk,hogy ők maguk is adjanak egy választ,nem adnak. A szerzők
tehát nem definiálják a fogyasztói társadalmat,noha a címből erre
következtetnénk.
1. kérdés:
Időben mikor beszélünk fogyasztói társadalomról?
A szerzőpáros szerint lehetetlen pontosan meghatároni. A körön is
erről vitáztunk, és mi magunk is arra a konszenzusra jutottunk,hogy
nem lehet meghatátorni. A szövegben sokan, sokféle időpontot jelöletek
meg, a XIII.sz-tól kezdve, a XIX.századig.(Pl.Ipari forradalom,a
kapitalizmus felemelkedése stb.pl. Suard, Thirks, McKendrick)Ezek a
szerzők a fogyasztói táradalom kialakulását a tömegtermelés
következményeként írták le. Fine-Leoplod szerint azonban ez a folyamat
nem így jön létre. A tömegtermelésből nem következik a
tömegfogyasztás. A tömegfogyasztás kialakulásának megértéséhez
tanulmányozni kell a reklám, a marketing, a kereskedelem fejlődését
is. Előforulhat,hogy a tömegfogyasztás, precízebben a
tömegszükségletek, igények kialakulása szükséges feltétele annak,hogy
legyen tömegtermelés.
2.kérdés
Fogalmilag hol határ, mi az,ami nem fogyasztói társadalom?
A szerzőpáros Marcuse-hoz nyúl vissza, akit le is szólnak rendesen
(megj.: van igazságuk benne), aki szerint: a fogyasztói társadalom
mindaz, ami nem a hamis vágyak kielégítésén, a pszichológiai
manipulációra építve létrejövő fogyasztás, mindazon fogyasztás típusok
összessége, ami az életben maradáshoz kell. Nos, ez az, amit Fine-
Leopold megkritizál, ezt így nem lehet meghatározni, és külön
választani. A hamis és igaz szükségeletek elmélete megkérdőjeleződött,
a hetvenes években elkezdődött a nők, mint a fogyasztás
nagyasszonyainak elemzése,a háztartások, tárgyak vizsgálata. Majd jött
a posztmodern irányzat, ami szintén választ kívánt adni, de Fine-
Leopold szerint -megkritizálják a posztmodern egyik teoretikusát,
Jamesont- aki semmi mást nem tesz, csak zavarosan egymás mellé teszi a
fogalmakat, de nem derül ki, hogy mit is akar a fogyasztói
társdalommal, mint fogalommal.
3.kérdés
Mit kell vizsgálni akkor?
A szerzőpáros szerint a fogyasztás elemzésének nem szabad elutasítania
fogyasztói társadalommal, forradalommal vagy kultúrával társított
vonások alapvető befolyását. Nem szabad elhanyagolni a fogyasztásra
ható trendeket. A tényezők hatásait egymáshoz viszonyítva kell
tanulmányozni, számítva arra, hogy egyes termékek és termékcsoportok
esetén más eredményre vezetnek. Más szóval az ellátási rendszer
alrendszereit külön kell elemezni: élelmiszerrendszer,
energiarendszer, divatrendszer. A rendszereket külön kell elemezni,
nem beszélhetünk egységes fogyasztási rendszerről.
Ezzel nem értettünk egyet, mivel minden rendszer összefügg egymással.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)

No comments:
Post a Comment